Három nagyon fontos hír rázta meg az országot, s mindhárom hírhez Anikó hozzáfűzött egy-egy magvas gondolatot.. Kezdjük mindjárt azzal a különös információval rövidke megemlékezésünket, hogy Anikó szeretné kisebbre operáltatni a mellét, miután a nem is oly távoli múltban ugyancsak mellkorrekciót hajtottak rajta végre, éppen az ellenkező előjellel. Mint mondotta, azért van szükség erre az újbóli beavatkozásra, mert nehezen boldogul a postaládára emlékeztető testrésszel, és akkor itt most szó szerint folytatnánk: "nem lenne jó a melleim miatt falakba ütközni."

Ehhez kapcsolódik a másik hírünk is, mivel pontosan a ringatózó éden miatt került válságba rövidke románca hentes barátjával, aki szerfelett unta már, hogy nem az ő bárdjára kíváncsi a bulvár sajtó, sokkal inkább Anikó rengő dagadója érdekli. A Nagy Ő rövid kis kommentjében az alábbi bölcsességgel lepte meg kedves kis hentesét. "Zavarja, hogy a sajtó ennyit foglalkozik velem, de nekem is időbe telt rájönni, hogy miért jó, ha írnak rólam".

Ha bárki mindezekből azt a gonosz következtetést vonná le, hogy Molnár Anikó, - aki egyébként Havas tanár úr könyve szerint Dubaiban egy ottani herceg kis medencés locsi-pocsiján is részt vett - híján van bizonyos szellemi képességekkel, annak figyelmébe ajánlanám, hogy hősnőnk éppen fogyizik, már három kilótól megszabadult, jelenleg a pomázi Sparban már elfér a pénztárgép átjárójánál, szóval a mi kebelcsodánk azzal bíztat valamennyiünket az egészséges életmódra, hogy "előbb ennék meg egy salátát, mint húsz deka tökmagot."

Tök jó.