A komment tulajdonképpen jó dolog, egyből a pofádba kapod, ha már blogolásra adtad a fejedet, hogy milyen hülye vagy, meg az anyád, meg a húgod és persze, hogy milyen baromságokat írsz. Na ez rendjén is van. Hiszen nemcsak az értelmiség, meg a munkásosztály, munkanélküliosztály (ez egy új marxi kategória, ha van még, aki tudja, hogy miről beszélek), hanem a nagy magyar parasztság is kommentezhet. Lévén, hogy ezt jelenti a demokrácia. Az e-demokrácia. Hallelúja!

És még egyszer hallelúja.

Nekem csak az nem fér a fejembe, hogy a hivatásos kommentező hogyan fér össze a web szellemiségével. A hivatásos kommentező ugyanis az esetek 99 százalékában pártmegbízást hajt végre. Ül egy sötét kuckóban, napfényt nem látott még soha, nála nem huszonkét évente van sötétség, mint a Pitch Blackben, hanem naponta, s ha pártjára nézve valami bántó (ugye micsoda finom kifejezéseket ismerek felebarátaim! nemcsak ba..meg, sz.r, meg köcsög van a világon) jelenik meg egy cikkben, blogban, képaláírásban, vagy időjárásjelentésben azonnal 33 nicknéven (emlékszik még valaki Ságvári Endrére?) kommenteket ír erőteljes bal, vagy jobboldali értékrenddel súlyosbitva, minimum elfogultnak és egy írányba húzónak nevezve a blogolót, aki pedig ugye nem bányalónak született, mégha időnként annak is érzi magát.

E műfajt, mármint a hivatásos kommentezést egyébként általában a szélsőjobb, meg a középbal szokta mesterfokon űzni. Ezen a portálon, ahol szépen elblogolgatok magamnak, ez utóbbi tábor szokott hivatásszerűen kommentezni. Mindezt eddig csak zárójelben mondtam, a lényeg most jön.

Hogy mi is a baj a fidesszel?

Az alábbi történet műfajilag anekdota (létezik ilyen, bizony nemcsak az sms, meg a twitter), de igaz.

Egyik szereplője a dunántúli (nem vasi) kisváros több ciklus óta megingathatatlan Polgármestere, a fidesz erős embere, a másik a helyi média prominense, nevezzük az egyszerűség kedvéért Főszerkesztőnek. A Főszerkesztő úgy gondolta, eljött az ideje, hogy kettesben egy jó ebéd, tájjelegű borocska mellett megbeszéljék a Polgármesterrel azokat a vitás kérdéseket, amik szoktak adódni, mert bizony mondom nektek vannak olyan helyi médiumok, amelyeknek lehetnek vitás kérdéseik a helyi polgármesterrel (ne önkormányzat által ilyen-olyan módon támogatott médiumra gondoljatok felebarátaim.)

Egy szó, mint száz Főszerkesztő titkárnője telefonál a város legpatinásobb, legjobb konyhájáról ismert éttermébe, hogy ekkor és ekkor menne hozzájuk ebédelni a Főszerkesztő úr a Polgármester úrral. Szerettel várjuk, jön a válasz. Az ebéd s véle a beszélgetés megesik annak rendje és módja szerint, vitás kérdések tisztázódnak, vagy nem. Igenám, de feltűnik a Főszerkesztőnek, hogy a patinás és népszerű vendéglőben rajtuk kívül nincsen egy teremtett lélek sem, s elmentében felteszi a kérdést a nagyon udvarias főpincérnek, hát hogy is? Hát úgy, jön rá a felelet, hogy másfél hónapja be vagyunk zárva, s csak a Polgármester úr tiszteletére nyitottunk ki.

Szóval felebarátaim, a tulaj nem merte megmondani, hogy zárva vannak, inkább összetrombitálta a szélnek ereszettt személyzetet, s kinyitott egy napra, akarom mondani egy ebédre. S ez nem mese.

Nos az a baj a fidesszel, hogy ilyen nagyhatalmú (sündisznócska) polgármesterei vannak.

Címkék: Fidesz, MSZP, pártok, komment